Corvinus - A jövő Campusa

Készül a jövő Campusa A projekt számokban Melyek a fő célok? Járja be Hírek, események Galéria

A közös gondolkodás tere

Fehér Péterrel és Barta Mártonnal beszélgettünk a Ménesi úti Campusról.


A Corvinus Egyetemnek lehetősége nyílik az Egyetemet fenntartó alapítványnak köszönhetően egy új campus létrehozására a Ménesi úti volt NKE épületek felújításával. Az ötletelési és tervezési folyamatot összefogó Belső Világ Projektben az Egyetem minden szereplője képviselteti magát: az akadémiai oldal, a hallgatók, az üzemeltetés és a különböző funkcionális területek képviselői is aktívan részt vesznek a folyamatokban. A projekttel kapcsolatban Fehér Péter dékánt és Barta Mártont, az Egyetem stratégiai vezetőjét kérdeztük.




Vannak már konkrét elképzelések az épülő Campus kapcsán?


Barta Márton: A jelenlegi elképzelések egy viszonylag sok gondolkodással kimunkált vízión nyugszanak. A célunk, hogy egy olyan campust építsünk, amely minden szempontból megmutatja az egyetem jövőjét. A mostani épületeink egyik hiányossága, hogy nem lehet elég személyes pillanatot ott tölteni, tereink nem támogatják eléggé a korszerű oktatásban és kutatásban oly fontos kreatív kooperációt. Szeretnénk, hogy az új Campus technológiaintenzív legyen és hogy mind szellemi, mind pénzügyi értelemben alkalmas legyen az értékteremtésre.

Fehér Péter: Ehhez olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy milyen funkciókat és tevékenységeket képzelünk el az épületben. Oktatási, kutatási és egyéb, harmadik missziós tevékenységeket is megvizsgálunk, hogy ebbe az épületbe kerüljenek-e. Nyilván olyan elképzelések is vannak, amelyek gondolati síkon jól mutatnak, azonban az építészeti szempontból kevésbé megvalósíthatóak.




Mikorra várható, hogy birtokba veheti az Egyetem az elkészült épületeket? Mi a jelenlegi elképzelés?


Barta Márton: 2023 tavasztán készülnek el az épületek a tervek szerint.




Mikorra várható, hogy birtokba veheti az Egyetem az elkészült épületeket? Mi a jelenlegi elképzelés?


Barta Márton: 2023 elején várható az épületek elkészülte.




Hallgatókat is bevonnak a tervek kialakításába?


Barta Márton: Igen, több hallgató is részt vesz a Belső Világ Munkacsoport munkájában. A projekt előrehaladtával egyre nagyobb tér lesz a hallgatói bevonásra és a hallgatók részvételére a Campus jövőjéről szóló gondolkodásban.

Fehér Péter: A célunk, hogy ne egy külön egységet hozzunk létre, hanem a Corvinus szerves része legyen az új Campus, ennek érdekében pedig igyekeztünk minél több egyetemi szereplőt, így a hallgatókat is megszólítani.




Tervezi az Egyetem, hogy felújítja az épületet körbe ölelő parkot?


Barta Márton: Igen, a válasz egyértelmű, határozott igen! Mindannyian érzékeljük, hogy mostani pesti campusunkból hiányoznak a zöld terek – a Székesfehérvári Campuson kívül nagyrészt beton és aszfalt veszi körbe az épületeinket




Mit fog nyújtani a Campus az oktatóknak és a kutatóknak, ha elkészül? Miért fogják szeretni?


Fehér Péter: Alapvetően olyan oktatási tereket szeretnénk létrehozni, ahol lehetőség lesz a csoportmunkákban közösen dolgozni és együttműködni. A hagyományos, mondjuk így poroszos oktatás, ahol egyik oldalról a másikra zajló broadcasting jellegű oktatás helyett valami egész másban gondolkodunk. Az új helyzetben a tanárok szerepe is megváltozik, amihez egy olyan környezet kell, ami elősegíti a csoportmunkát és a kreativitást. Azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb pont a terveinkben.

Barta Márton: Abban reménykedünk, hogy azt fogják érezni, olyan terek veszik körbe őket, amelyek adekvátak ahhoz a tevékenységhez, amit végeznek. Legyen ez tudásteremtés vagy tudásátadás, mindenképpen sokféle ember közötti kreatív együttműködésről van szó, amit technológia támogat. A Campust is éppen erre tervezzük.




Mit fog nyújtani a Campus a hallgatóknak? Miben lesz más a jelenlegi pesti Campushoz képest


Barta Márton: A Ménesi Campusnak lesz kertje, lesznek sportfunkciók és a már említett, kreatív kooperációra alkalmas terek mellett a közösségi terek is tudatosabban lesznek kialakítva. Az is fontos szempont, hogy ezek a terek modulárisak legyenek, igény esetén lehessen rajtuk változtatni. Azt remélem, hogy a visszajelzési lehetőségek miatt is szeretni fogják, mind a hallgatók, mind pedig a tanárok az új épületegyüttest. A legelejétől kezdve gyűjteni fogjuk a tapasztalatokat arról, hogy mi működik jól és mi az, ami javítást igényel. Ezeket a javaslatokat be fogjuk tudni majd építeni a változtatásokba.




Jelenleg 3 kollégiummal rendelkezik az egyetem. Tervezik a kapacitások bővítését?


Fehér Péter: Természetesen tervezzük a kollégiumi kapacitás bővítését a Campuson és a már meglévő kollégiumaink is folyamatosan megújulnak. Kimondottan olyan szemlélettel tervezzük az új kollégiumot, amely a nemzetközi színvonalnak is megfelel minden szempontból, akár a szobák vagy a közösségi terek kialakításáról, akár egyéb szolgáltatásokról van szó.




Miben fog megváltozni az Egyetem működése, ha birtokba vehetjük majd az új épületeket?


Fehér Péter: Kimondottan fontosnak tartjuk, hogy az új Campus mindenkinek szóljon. Azt gondolom, hogy minden programban van olyan rész, amit érdemes ebbe az épületbe hozni és senkit sem szeretnénk kizárni az élenjáró megoldások használatából. Ez egy olyan lehetőség, amiben minden egyetemi hallgatónak, kutatónak és oktatónak részt kell vennie.




A Campus tervezésénél milyen forrásokból inspirálódik a Belső Világ Munkacsoport?


Fehér Péter: A tervezés és ötletelés folyamán természetesen nemzetközi példákat is megvizsgáltunk. A Hasso Plattner Institute és az Aalto Egyetem kimagasló közösségszervezési megközelítéssel rendelkeznek és az épületeik kifejezetten arról szólnak, hogy hogyan kössék össze az embereket. A nemzetközi példák egyébként megmutatták azt, hogy egy ilyen campusfejlesztés vagy térkialakítás mennyire együtt jár a tartalom fejlesztésével is. A legközelebbi hazai példánk pedig a MOME új campusának a kialakítása. A mi folyamatainkban is vettek részt szakértő kollegák a MOME-ről és nagyon fontos látni azt, mi az, ami nekik működött és mi az, ami kevésbé volt sikeres a projektben.

Barta Márton: Inspirált bennünket a barcelonai ESADE, a St. Galleni Egyetemen épülő Learning Center vagy a dél-karolinai Clemson University, amelynek az egyik innovációs központja adta a példát. Minden esetben azt láttuk, akkor működik a tér, ha egyértelmű szervező gondolatra épül. Valami hasonlót szeretnénk mi is megvalósítani a Gellért-hegy lábánál.




A diákszervezetek is fognak tudni fejlődni az új Campusnak köszönhetően? Milyen lehetőségeik lesznek?


Barta Márton: Nagyon büszkék vagyunk az Egyetem szakkollégiumi, diákszervezeti világára és azt gondoljuk, hogy ott is otthont tudnak majd találni ezek a szervezetek. Az a szemlélet, amivel a szakkollégiumaink, diákszervezeteink léteznek, hogy működik egy identitást adó szellemi közösség, hogy az emberek saját érdeklődésük alapján végeznek mindenféle hasznos és innovatív tevékenységet, az egész Egyetem egyik legfontosabb értéke. Tulajdonképpen a Ménesi Campus sem szól másról: gondolkodjunk és cselekedjünk közösen.

Galéria