A közös gondolkodás tere
Fehér Péterrel és Barta Mártonnal beszélgettünk a Ménesi úti Campusról.
A Corvinus Egyetemnek lehetÅ‘sége nyÃlik az Egyetemet fenntartó alapÃtványnak köszönhetÅ‘en egy új campus létrehozására a Ménesi úti volt NKE épületek felújÃtásával. Az ötletelési és tervezési folyamatot összefogó BelsÅ‘ Világ Projektben az Egyetem minden szereplÅ‘je képviselteti magát: az akadémiai oldal, a hallgatók, az üzemeltetés és a különbözÅ‘ funkcionális területek képviselÅ‘i is aktÃvan részt vesznek a folyamatokban. A projekttel kapcsolatban Fehér Péter dékánt és Barta Mártont, az Egyetem stratégiai vezetÅ‘jét kérdeztük.
Vannak már konkrét elképzelések az épülő Campus kapcsán?
Barta Márton: A jelenlegi elképzelések egy viszonylag sok gondolkodással kimunkált vÃzión nyugszanak. A célunk, hogy egy olyan campust épÃtsünk, amely minden szempontból megmutatja az egyetem jövÅ‘jét. A mostani épületeink egyik hiányossága, hogy nem lehet elég személyes pillanatot ott tölteni, tereink nem támogatják eléggé a korszerű oktatásban és kutatásban oly fontos kreatÃv kooperációt. Szeretnénk, hogy az új Campus technológiaintenzÃv legyen és hogy mind szellemi, mind pénzügyi értelemben alkalmas legyen az értékteremtésre.
Fehér Péter: Ehhez olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy milyen funkciókat és tevékenységeket képzelünk el az épületben. Oktatási, kutatási és egyéb, harmadik missziós tevékenységeket is megvizsgálunk, hogy ebbe az épületbe kerüljenek-e. Nyilván olyan elképzelések is vannak, amelyek gondolati sÃkon jól mutatnak, azonban az épÃtészeti szempontból kevésbé megvalósÃthatóak.
Mikorra várható, hogy birtokba veheti az Egyetem az elkészült épületeket? Mi a jelenlegi elképzelés?
Barta Márton: 2023 tavasztán készülnek el az épületek a tervek szerint.
Mikorra várható, hogy birtokba veheti az Egyetem az elkészült épületeket? Mi a jelenlegi elképzelés?
Barta Márton: 2023 elején várható az épületek elkészülte.
Hallgatókat is bevonnak a tervek kialakÃtásába?
Barta Márton: Igen, több hallgató is részt vesz a Belső Világ Munkacsoport munkájában. A projekt előrehaladtával egyre nagyobb tér lesz a hallgatói bevonásra és a hallgatók részvételére a Campus jövőjéről szóló gondolkodásban.
Fehér Péter: A célunk, hogy ne egy külön egységet hozzunk létre, hanem a Corvinus szerves része legyen az új Campus, ennek érdekében pedig igyekeztünk minél több egyetemi szereplÅ‘t, Ãgy a hallgatókat is megszólÃtani.
Tervezi az Egyetem, hogy felújÃtja az épületet körbe ölelÅ‘ parkot?
Barta Márton: Igen, a válasz egyértelmű, határozott igen! Mindannyian érzékeljük, hogy mostani pesti campusunkból hiányoznak a zöld terek – a Székesfehérvári Campuson kÃvül nagyrészt beton és aszfalt veszi körbe az épületeinket
Mit fog nyújtani a Campus az oktatóknak és a kutatóknak, ha elkészül? Miért fogják szeretni?
Fehér Péter: AlapvetÅ‘en olyan oktatási tereket szeretnénk létrehozni, ahol lehetÅ‘ség lesz a csoportmunkákban közösen dolgozni és együttműködni. A hagyományos, mondjuk Ãgy poroszos oktatás, ahol egyik oldalról a másikra zajló broadcasting jellegű oktatás helyett valami egész másban gondolkodunk. Az új helyzetben a tanárok szerepe is megváltozik, amihez egy olyan környezet kell, ami elÅ‘segÃti a csoportmunkát és a kreativitást. Azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb pont a terveinkben.
Barta Márton: Abban reménykedünk, hogy azt fogják érezni, olyan terek veszik körbe Å‘ket, amelyek adekvátak ahhoz a tevékenységhez, amit végeznek. Legyen ez tudásteremtés vagy tudásátadás, mindenképpen sokféle ember közötti kreatÃv együttműködésrÅ‘l van szó, amit technológia támogat. A Campust is éppen erre tervezzük.
Mit fog nyújtani a Campus a hallgatóknak? Miben lesz más a jelenlegi pesti Campushoz képest
Barta Márton: A Ménesi Campusnak lesz kertje, lesznek sportfunkciók és a már emlÃtett, kreatÃv kooperációra alkalmas terek mellett a közösségi terek is tudatosabban lesznek kialakÃtva. Az is fontos szempont, hogy ezek a terek modulárisak legyenek, igény esetén lehessen rajtuk változtatni. Azt remélem, hogy a visszajelzési lehetÅ‘ségek miatt is szeretni fogják, mind a hallgatók, mind pedig a tanárok az új épületegyüttest. A legelejétÅ‘l kezdve gyűjteni fogjuk a tapasztalatokat arról, hogy mi működik jól és mi az, ami javÃtást igényel. Ezeket a javaslatokat be fogjuk tudni majd épÃteni a változtatásokba.
Jelenleg 3 kollégiummal rendelkezik az egyetem. Tervezik a kapacitások bÅ‘vÃtését?
Fehér Péter: Természetesen tervezzük a kollégiumi kapacitás bÅ‘vÃtését a Campuson és a már meglévÅ‘ kollégiumaink is folyamatosan megújulnak. Kimondottan olyan szemlélettel tervezzük az új kollégiumot, amely a nemzetközi szÃnvonalnak is megfelel minden szempontból, akár a szobák vagy a közösségi terek kialakÃtásáról, akár egyéb szolgáltatásokról van szó.
Miben fog megváltozni az Egyetem működése, ha birtokba vehetjük majd az új épületeket?
Fehér Péter: Kimondottan fontosnak tartjuk, hogy az új Campus mindenkinek szóljon. Azt gondolom, hogy minden programban van olyan rész, amit érdemes ebbe az épületbe hozni és senkit sem szeretnénk kizárni az élenjáró megoldások használatából. Ez egy olyan lehetőség, amiben minden egyetemi hallgatónak, kutatónak és oktatónak részt kell vennie.
A Campus tervezésénél milyen forrásokból inspirálódik a Belső Világ Munkacsoport?
Fehér Péter: A tervezés és ötletelés folyamán természetesen nemzetközi példákat is megvizsgáltunk. A Hasso Plattner Institute és az Aalto Egyetem kimagasló közösségszervezési megközelÃtéssel rendelkeznek és az épületeik kifejezetten arról szólnak, hogy hogyan kössék össze az embereket. A nemzetközi példák egyébként megmutatták azt, hogy egy ilyen campusfejlesztés vagy térkialakÃtás mennyire együtt jár a tartalom fejlesztésével is. A legközelebbi hazai példánk pedig a MOME új campusának a kialakÃtása. A mi folyamatainkban is vettek részt szakértÅ‘ kollegák a MOME-rÅ‘l és nagyon fontos látni azt, mi az, ami nekik működött és mi az, ami kevésbé volt sikeres a projektben.
Barta Márton: Inspirált bennünket a barcelonai ESADE, a St. Galleni Egyetemen épülÅ‘ Learning Center vagy a dél-karolinai Clemson University, amelynek az egyik innovációs központja adta a példát. Minden esetben azt láttuk, akkor működik a tér, ha egyértelmű szervezÅ‘ gondolatra épül. Valami hasonlót szeretnénk mi is megvalósÃtani a Gellért-hegy lábánál.
A diákszervezetek is fognak tudni fejlődni az új Campusnak köszönhetően? Milyen lehetőségeik lesznek?
Barta Márton: Nagyon büszkék vagyunk az Egyetem szakkollégiumi, diákszervezeti világára és azt gondoljuk, hogy ott is otthont tudnak majd találni ezek a szervezetek. Az a szemlélet, amivel a szakkollégiumaink, diákszervezeteink léteznek, hogy működik egy identitást adó szellemi közösség, hogy az emberek saját érdeklÅ‘désük alapján végeznek mindenféle hasznos és innovatÃv tevékenységet, az egész Egyetem egyik legfontosabb értéke. Tulajdonképpen a Ménesi Campus sem szól másról: gondolkodjunk és cselekedjünk közösen.
